A nap vége (1957)

Bergman talán legszebb filmje tanulmány az egyedüllétrõl, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról. A hetvennyolc éves Isak Borg orvosprofesszor, menyével együtt autón indul Lundba, a dél-svédországi egyetemi városba, doktorrá avatásának ötvenéves jubileumára. Útja során álom- és emlékképekben szembesül ifjúkora egyes részleteivel, és a nap végére ráébred élete idáig nem firtatott értelmére."A történeten egyetlen motívum húzódik végig, sokféle változatban: elégtelenség, szegénység, üresség - nincs megbocsátás. Most sem tudom és akkor sem tudtam, hogyan akartam kérni a szüleimet A nap vége segítségével: Nézzetek rám, értsetek meg engem és, ha lehet, bocsássatok meg nekem." Ingmar Bergman